építészet

Az első magyar mérnöknő, aki Amerikában lett világhírű

Száz évvel ezelőtt, 1919-ben nyitotta meg kapuit a József vagyis a mai Budapesti Műszaki Egyetem a nők előtt. Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter egy évvel később 1920. március 8-án vette át építészmérnök diplomáját Simonyi-Hajós Irma, Sternberg-Várnay Marianne építész és Máhrer Vilma gépészmérnök mellett.

jaritz-villa-vzs

Pécsi (eredeti nevén Pollák) Eszter 1898. március 8-án született Kecskeméten egy hétgyermekes, szegény családba. Négy leánytestéve orvos lett, ő és fivére a mérnöki pályát választották. 1915-ben legjobb matekosként három év alatt végezte el kitűnővel a váci gimnáziumot, majd a Berlin-Charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója lett. Amikor 1919-ben megszüntették a nőket kizáró szabályozást a budapesti Műegyetemen, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait.

pecsieszter1
Pécsi Eszter / Forrás: Építészfórum

A diploma megszerezését követően,1921. december 3-án kötött házasságot a magyar modernista építészet kiemelkedő alakjával, Fischer Józseffel. Két fiúk született, Fischer György és Fischer János, akik szintén építészek lettek.

Pécsi Eszter pályafutását a Guth és Gergely mérnöki irodában kezdte, ahol hamar vezető tervező lett. Építészként ő tervezte Hajós Alfréd margitszigeti fedett uszodájának három csuklós vasbetoníveit, illetve a bánhidai centrálé turbinaalapjait. 1930-ban Fischer Józseffel saját irodát nyitottak, mely 1944-ig működött. Pécsi Eszter készítette az első budapesti vasszerkezetű magasházként épült Fiumei úti baleseti kórház, és a Kútvölgyi úti kórház statikusi terveit. Számos budai villa építése is fűződik a nevéhez: Fischer József mellett a magyar modernista építészet másik meghatározó alakjával, Molnár Farkassal is együtt dolgozott. Részt vett Breuer Marcell és Moholy-Nagy László házának tervezésében is.

Férjével közösen alkották meg a Szépvölgyi út 88. alatti Hoffmann-villát is, amelynek súlyos tömbje mintha könnyedén lebegne a domboldalon. A lépcsőház félköríve és a felső emelet hatalmas ablakai tovább mélyítik a látványt a tekintet számára, amely a mai napig, még erősen leromlott állapotában is a budai hegyvidék egyik legimpozánsabb villájának láttatta a házaspár munkáját. Az 1933-ban átadott épület a korban igazi szenzációnak számított, fotója bejárta a világsajtót. Jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt évben a ház aktuális tulajdonosa teljes egészében felújíttatta a villát.

szepvolgyiut
A Hoffmann-villa – a teraszon Fischer József üldögél / Forrás: Tér és Forma

A közösen tervezett fővárosi épületek között találjuk a Rózsadombhoz közeli Ferenc-hegyen, a Baba utca 14. alatt álló Járitz-villát is. A modernista házat az autóalkatrész-kereskedő Járitz István felkérésére tervezték. A villa 1943-ban kapott használatbavételi engedélyt, a család így alig két évig élvezhette a pazar otthont, hiszen Budapest ostromakor bombatalálat érte az épületet, amely szinte teljes kiégett, így újra kellett építeni. Öt év múlva azonban Járitzékat államosítás címén kitették az otthonukból, egy hetet kaptak a költözésre. A villa az ötvenes évek vége óta kórházként funkcionált. Bár 2010-ben műemléki védettség alá vették, a korábbi átépítések és bővítések szinte felismerhetetlenné torzították az egykor pompás épületet, amely évek óta üresen áll. A mai állapot már csak nyomokban őrzi Pécsi Eszter és Fischer József keze nyomát. A páros egyébként nem csak magánházakat alkotott, nevükhöz fűződnek a svábhegyi Gyopár Szálló, a Váci út 46/b alatti bérház, az Országos Társadalombiztosítási Intézet bérházának tervei is.

A szabadság egyenlő a bátorsággal – vallotta Fischer József. A gondolat unokája, Szabóné Fischer Zsuzsanna építész-statikus szakmérnök visszaemlékezése szerint ott függött a dolgozószobájában. A házaspár a második világháború alatt emberségéről is tanúbizonyságot tetté: Pécsi Eszter és Fischer József a családi házukban több vallási és politikai menekültet bújtattak, köztük Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrászművészeket, Major Tamás színművészt, de Fischer József hamis iratok gyártásával is próbált minél több embert megmenteni.

jaritzvilla
A Járitz-villa / Forrás: Tér és Forma

A háborút követően Pécsi Eszter áldozatos munkával vizsgálta felül Budapest bombasérült épületeit, ő felelt a Nemzeti Színház és a Népszínház megroppant tetőzetének megerősítő munkálataiért. Az államosításokat követően, 1949-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának (KGMTI) statikus főmérnöke lett. Ekkor készítette a MÁVAG kovácsoló műhelyét: óriási szakmai siker volt, hogy tervei alapján a korábbi faszerkezetes csarnok köré különleges alapozással építették meg az új szerkezetet. Ennek köszönhetően a bontási munkálatok nem zavarták a gyárban folyó munkát.

Az 1956-os forradalom alatt Pécsi Eszter a KGMTI forradalmi bizottságának elnökeként tevékenykedett, bár nem vett részt forradalmi eseményekben, 1957-ben politikai okokból mégis elbocsátották, mivel férje a harmadik Nagy Imre-kormány tagja volt. A forradalmat követően Pécsi Eszter emiatt, közel hatvan évesen egyedül kényszerült disszidálni: először Bécsben telepedett le, ahol a Krapfenbauer építészeti iroda vezető tervezője (1958–1959) lett, az ő nevéhez fűződik az osztrák főváros első többemeletes parkolóháza az Operaház mellett, de egy grazi gyárépületet is tervezett.

Rövid osztrák tartózkodás után Pécsi Eszter 1958-ban New Yorkba költözött 1948 óta ott élő kisebbik fiához. Magyar ismerősei segítségével könnyen el tudott helyezkedni szakmájában, az amerikai tervezési jogosultsághoz azonban hatvan évesen újra kellett diplomáznia, mivel a magyar papírjait kinn nem fogadták el. Hamar komoly karriert futott be, a Farkas & Barron és a Skidmore, Owings and Merrill (SOM) iroda főmérnöke, statikus vezető tervezője lett, tanári állást kapott a New York-i Egyetem is, emellett több épületen dolgozott együtt régi barátjával, Breuer Marcellel.

Pécsi Eszter híres volt precizitásáról. A minden apró részletre kiterjedő figyelemről tanúskodik az az anekdota is, amelyet az unokája mesélt el egy 2006-os rádióinterjúban. A mérnöknő a New York-i ENSZ palotával szemben épülő magasházak tervein dolgozott, és amikor felépült az acélváz, ellátogatott a helyszínre, hogy személyesen vizsgálja meg, minden a helyén van-e, kellő számú csavarral rögzítették-e a szerkezetet. Mivel lentről mindez nem látszott, a hetvenhez közelítő Pécsi Eszter felkapaszkodott a vázra, és egyre magasabbra mászva ellenőrizte az építkezés minőségét. A járókelők persze nem tudhatták, hogy szigorú szakmai munka folyik az épületen, csupán annyit láttak, hogy egy idős hölgy kapaszkodik felfelé, így csak egy dologra tudtak gondolni: le akar ugrani. Kihívták hát a rendőröket, akik megpróbálták volna lebeszélni az öngyilkosságról a hölgyet, mire ő közölte, éppen dolgozik, és bár könnyedén le tudna mászni, de ha már vették a fáradtságot és kijöttek, vigyék le nyugodtan a darus kocsival.

americana_hotel
Hotel Americana

Amerikai munkásságát a toronyházak határozták meg. Jelentős úszó vasbetonlemezes és toronyalapozásokat, a szokásosnál magasabb acélvázszerkezeteket alkotott. Ő készítette az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americanának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. Különleges alapozási módszert dolgozott ki a Hudson folyó partján épülő toronyházakhoz, ezzel Amerikában 1965-ben elnyerte az év statikusa címet.

Elkészültekor a Morris Lapidus és kollégái által tervezett Hotel Americana (ma már Sheraton Hotel) nem csupán a város egyik legmagasabb épülete volt, de évekig a világ legmagasabb szállodájaként hirdették (még ha ez nem is volt feltétlenül igaz, hiszen a moszkvai Ukrajna Hotel magasabbra emelkedett az ég felé). A 2000 szobás monstrum három eltérő szerkezetből épült fel, az első öt szint acélvázas, ezt beton követte, majd acéllal megerősített beton zárta a toronyházat. Az épület gyorsan látványossággá vált, több nagyszabású eseménynek adott otthont, és számos filmben is felbukkant, így a Louis de Funès főszereplésével 1965-ben készült A csendőr New Yorkban című francia alkotásban. A film kevéssel az eredeti bemutató után, már a hatvanas években a hazai mozikba is eljutott, ám a nézők aligha sejtették, hogy a több jelenetnek is otthont adó szálloda építésében közreműködött az első magyar mérnöknő is, akit politikai okokból űztek el az országból.

A Broadwaytől egy sarokra, a nyugati 52. utcában álló hotel az 1971-ben bemutatott Keresztapa című filmben is megjelent, de az épület két Emmy-gálának is otthont adott, klubjában pedig rendszeresen fellépett mások mellett Duke Ellington és Ella Fitzgerald is. Az épület – az 1991-es felújítást követően – a mai napig a város egyik legjelentősebb szállodája.

Fischer József csak több évvel később, 1964-ben követhette feleségét az újvilágba. Azonban nem sokáig élvezhették a közös időt: Pécsi Esztert 1970-ben munka közben érte szélütés, majd két hónap múlva egy újabb súlyos agyvérzés érte, amely miatt fél oldalára lebénult. Férje rendíthetetlen szeretettel ápolta öt éven keresztül. Pécsi Eszter 1975-ben New Yorkban hunyt el, de hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Fischer felesége halála után három évvel visszatért Budapestre. Húsz év múlva, 1995-ben hunyt el, hamvait felesége mellé helyezték.

Ficsor Benedek, Makrai Sonja

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s