építészet

Aki valósággá varázsolta az épületeket

A legtermékenyebb szecessziós építész neve szorosan összekapcsolódott az első világháború előtti Magyarország alsó- és középfokú iskolahálózatának fejlesztésével. Összesen 305 oktatási intézmény tervezett, több köztük a lechneri formanyelv stílusjegyeit viseli magán. A 155 éve született Baumgarten Sándor elvitathatatlan szerepet játszott a századelő Magyarországának markáns építészeti arculatának kialakításában.

vakok_intezete-1

Baumgarten Sándor 1864. január 21-én született Dunaföldváron. Középiskoláit, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, építészeti oklevelét 1888-ban vehette át. Európai tanulmányútra indult, majd hazatérve, pályafutása elején hat évig Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal mellett dolgozott. Ebből az időszakból származik első önálló alkotása, a Budapesti VI. kerületi Ó utca 37. alatt álló eklektikus bérház, amelyet a varrógépgyáros, Pápai Manó megrendelésére készített.

baumgarten_sandor
Baumgarten Sándor / Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet

Ebben az évben társult Herczegh Zsigmonddal, a kultuszminisztérium főmérnökével. Együttműködésük 16 éve alatt oktatási és nevelési intézmények sorát tervezték meg, melyre a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól kaptak megbízást. Kisdedóvók és népiskolák számára kidolgoztak egy mintaterv-sorozatot, de egyedi elgondolásaik alapján létesültek elemi iskolák, polgári iskolák, felső leányiskolák, kereskedelmi és felső kereskedelmi iskolák, bábaképzők, tanító-, tanítónő- és óvónőképzők, gimnáziumok, főgimnáziumok és főreáliskolák. Alapvetően a historizáló felfogás jellemzi műveiket, de a nemzeti törekvések is nagy hatást gyakoroltak munkáikra. Első közös épületük a budapesti Egyetem téren álló neobarokk-eklektikus Királyi Magyar Egyetem, a mai ELTE ÁJK központi épülete volt, amelyet eredetileg kupolásra terveztek.

Baumgarten és Herczegh irodája adott helyet 1899-től a Pártos Gyulával szakító Lechner Ödönnek, így együtt tervezték meg a budapesti, Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét, illetve 1903-ban közösen adtak be pályázatot az Áru- és Értéktőzsde épületére, amellyel második díjat nyertek.

ertektozsde
Az Áru- és Értéktőzsde II. díjat nyert pályaterve (Baumgarten Sándor és Lechner Ödön) / Forrás: Magyar Pályázatok / Magyar Építőművészet

Közben Baumgarten folyamatosan két, azóta városképi jelentőségűvé vált közoktatási intézmény, a Vakok Intézete és az Erzsébet Nőiskola (a mai Teleki Blanka Gimnázium) tervein dolgozott. Az egymással szomszédos épületek egyértelműen Lechner hatását mutatják, főhomlokzatuk szimmetrikus, az ablakokat és a falsíkokat színes téglaszalagok törik meg, hullámzó és gazdagon díszített az attika, ahogy a tető kidolgozása is.

A XIV. kerületi Ajtósi Dürer soron álló Vakok Intézete még a neogótika jellegzetes jegyeit is magán viseli, de már hangsúlyos szerepet kap a szecesszió formavilága. A Nádor-teremben (az elnevezés Habsburg József nádorra utal, aki az intézmény megalapításáért és fennmaradásáért sokat tett) található hazánk legnagyobb ólmozott, festett összefüggő üvegablak együttese, az Árpád-házi királyi szentek egyik legszebb ábrázolása, melyet Zsellér Imre, Róth Miksa tanítványa készített. Bár az évek során az épület belül teljesen átalakult, de tetten érhető még néhány eredeti megoldás, mint a kapusszoba fa burkolata és a kakasdíszes kovácsoltvas lépcsőkorlátok. A homlokzat még őrzi eredeti pompáját, nem úgy mint a Teleki Blanka Gimnázium szürke-szomorú fala, amely több helyen omladozik.

 

 

Mostoha sors jutott az Észak-Pesti Kórház Baumgartner és Herczeg által tervezett épületeinek. 1904-től készült el a ma is álló, de elszomorító állapotban lévő hét szecessziós pavilon. (Ugyanitt áll a Molnár Farkas és Fischer József tervei alapján megszületett első Bauhaus stílusú középületünk, az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete, amelyet szintén évek, évtizedek óta nem újítottak fel.)

Baumgarten és Herczeg tervei alapján épült fel még többek között a nagykőrösi református gimnázium, Újpest két elemi iskolája, a kolozsvári Tanítók Háza és a szigetvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola (a mai Zrínyi Miklós Gimnázium), a máramarosszigeti főgimnázium és a tatai piarista gimnázium.

 

 

Baumgarten több volt szimpla építésznél, hisz vállalkozóként, építésvezetőként sokkal nagyobb felelősséget vállalt épületeiért. Emberként is mindig ez hajtotta: az első világháború alatt, amikor a liszt hiánycikknek számított, malmot vásárolt, hogy így segítsen az éhezőknek. Utolsó ismert munkája a szilágysomlyói gimnázium.

A háború okozta gazdasági megtorpanás építészeti vállalkozását a csőd felé sodorta, a megrendelések egyre inkább elmaradtak. De Baumgarten nem esett kétségbe, négy fekete lovat vásárolt és felcsapott temetkezési vállalkozónak.

Baumgarten Sándor 64 évesen halt meg. Sírja a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben található. Fábián Gáspár, az Építő Ipar – Építő Művészet folyóirat felelős szerkesztője a lap 1928. július 15-én megjelent, 27-28. számában így emlékezett meg az építészről: „Baumgarten Sándor nem abban volt nagy, amit úgy hívnak, hogy »építőművészi teremtőerő«, nem volt ő úttörő nagy mester, mint Feszl Frigyes, vagy Lechner Ödön, azonban nagy volt abban, hogy amit a nagy mester megálmodott, azt ő, mint művezető építész valósággá varázsolta, megépítette, örökbecsű emlékké tette.”

Makrai Sonja

Aki valósággá varázsolta az épületeket” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s