építészet

Alba Regia a modern és szocmodern bűvöletében I.

A közelmúltban úgy döntöttem, egy üres szombati napomat kirándulással dobom fel. Budapesthez való közelsége miatt Székesfehérvárra esett a választásom, ahol ugyan jártam már egy alkalommal, ezúttal azonban kicsit fókuszáltabban kerestem fel a város néhány érdekes, modernista és szocialista modernista remekét.

szuv-ksh-lead

Rögtön az elején hozzá kell tegyem, hogy jelen kirándulás krónikája nem ad teljes képet a város fenti stílushoz kötődő látványosságai terén, ugyanakkor egy viszonylag jól és könnyen bejárható útvonal mentén kereshetőek fel azok, így mindenkit biztatok arra, hogyha ideje engedi és nem a szokott látnivalók mentén szeretne megismerkedni a megyeszékhellyel, nézze meg ezeket az épületeket, művészeti alkotásokat. A cikk a túra okán az útvonalat követve íródott (és az Instagram-oldalamon közölt posztok szövegére épül).

Székesfehérvári vasútállomás (1951, tervezte: Kelemen László) és hozzá kapcsolódó műalkotások

A fehérvári vasútállomás eredeti épülete – több magyarországihoz hasonlóan – a II. világháborúban pusztult el, amelynek helyére a rövid ideig dübörgő szocreál korszakában húztak fel új indóházat Kelemen László tervei alapján (a vasútállomás környéke egyébként szintén szocreál házakkal van tele). Kelemen László a korszak állomásépítésének egyik mestere volt (nevéhez fűződik a debreceni indóház, illetve a buszpályaudvar tervezése is), így nem csoda, hogy 1962-ben ezen a téren elért eredményei okán kapta meg az Ybl Miklós-díjat.

A főhomlokzati timpanonban eredetileg vörös csillag díszelgett, ezt a rendszerváltást követően lecserélték a vasút jelképére, a szárnyas kerékre. Az épület persze nem csak önmagában szocreál gyöngyszem, hanem a körötte vagy benne található több, a szocialista zsáner műfajába illő alkotás miatt is:

– homlokzati falán láthatóak Győri Dezső 500 kilométeres mozgalom* (1953), illetve Martsa István Vasút a mezőgazdaságban (1953) című reliefjei;
– a fogadócsarnokban tekinthetők meg Konecsni György és Béres Jenő (1959) figurális pannói, az egyik ipari termékek vasúti szállítását, a másik a Balatonra érkező nyaralókat ábrázolja;
– szintén a fogadócsarnokban, a bejárattal szemközt induló lépcső fordulójában találkozhatunk Z. Gács György és Pituk József Viktorián festett üvegablakával (1953), amely szintén egy vasúti tömegjelenetet ábrázol kalauzzal diskuráló családdal, vagonrakodókkal, traktorjavító munkással fűszerezve;
– a közelben áll még Kóthay Nándor Pályamunkás (1956) című szobra is.

A vasútállomásnak volt még egy érdekessége, mégpedig a 2016-ban elbontott II. számú irányítótornya: az igen látványos üzemi épület tervezőjének személye a mai napig vita tárgyát képezi (sokáig id. Rimanóczy Gyulának tulajdonították, ám az ifj. Rimanóczy szerint ez is Kelemen László műve volt).

Székesfehérvári postai feldolgozó üzem (1986, tervezte: Szekeres József), illetve Postakocsis szobor (1955, alkotó: Soproni Stöckert Károly)

A vasútállomás megálmodója, Kelemen László az indóházzal együtt az 1950-es években postaépületet is tervezett, amely idővel már nem tudta maradéktalanul ellátni funkcióit, ezért az IPARTERV-es Szekeres József munkája nyomán 1986-ra elkészült a hatalmas, saját iparvágánnyal is rendelkező feldolgozó üzem. Erről a Postaépítészet Magyarországon című kötet így ír: „Igazi ipari létesítmény ez, amely horizontalitásával, méretével és egyszerűségével lenyűgözően hat.” Az épület előtt áll 2007 óta a Postakocsis című szobor, amely eredetileg a fővárosi postaigazgatóság épületében állt, majd 1958-ban áthelyezték a Kelemen László-féle fehérvári épület elé. Innen vitték át végül a jelenlegi helyére ezt az alumíniumból készült, bronzzal aranyozott (mára már bronzszobor hatását keltő) művet. Az ostort és postakürtöt tartó alak érdekessége, hogy máig ez az egyetlen köztéri postásszobor az országban.

Prohászka Ottokár emléktemplom (1933), tervezte: Fábián Gáspár

A postaüzemmel szemben található a Prohászka Ottokárról elnevezett, igen impozáns templom. Prohászka Ottokár a magyar egyháztörténet egyik legjelesebb alakja volt, bár személye igen vitatott is. Székesfehérvár 15. megyés püspöke liberális, puritán, közvetlen nézeteivel, adakozó tevékenységével ugyan nagyban segítette az egykori koronázó város fejlődését, de komoly szerepe volt a zsidókat hátrányosan érintő numerus clausus-törvények beiktatásában is. Fehérvári munkássága miatt azonban abszolút tisztelet övezte, így miután 1927. április 1-jén, a budapesti egyetemi templomban, szónoklat közben agyvérzést kapott és másnap meghalt, szinte azonnal felmerült az emléktemplom építése.

A püspök népszerűségét az is jelezte, hogy már magát a templomépítési tervpályázat meghirdetését is közadakozás segítette elő. A kiírásra számtalan neves építész jelentkezett, több közülük a későbbiekben vált fontos alakjává a magyar templomépítészetnek – például Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly vagy Árkay Bertalan (Árkay tervénél érdekes, hogy visszaköszönnek rajta a nem sokkal később megépített városmajori templom kubusos megoldásai). A pályázatot végül a helyi illetőségű Fábián Gáspár igen monumentális, klasszicista és modern stílusokat ötvöző terve nyerte (duzzadó egóját mi sem jelzi jobban, mint az a pár sor, amit ezzel kapcsolatban írt: „Bár több, jeles építőművész is pályázott, az én alaprajzi elrendezésem tökéletességét egyik sem közelítette meg.”). Fábiánnak a tervezéskor egyébként sokat segített Molnár Tibor is, akiről e cikk második részében még lesz szó.

A monumentális jelző persze nem érdemtelen, hiszen a körtemplom megépült, 30 méter belső átmérőjű kupolája Magyarország legnagyobbja, de világviszonylatban is az élmezőnybe tartozik.

Egyébként a templom parkjában a püspöknek szobra is áll, alkotója Fülöp Elemér, ugyanakkor ez már csak egy csonka mű. Az eredetileg Budapesten, a Károlyi-palota udvarán álló szoborcsoport mellékalakjai ugyanis megsemmisültek a II. világháború alatt, emellett a „maradványt” le is döntötték (Faludy György író állítása szerint ő maga volt az egyik, akit Károlyi Mihály emigrációjából hazatérve felkért az egykori támogatóját majd ellenfelét ábrázoló szobor eltávolítására). Új, mostani helyén 1984-ben állították fel, de nem hozták helyre a teljes alkotást, így Prohászka alakja a semmibe és senkinek nyújtja lefelé a Krisztus vérét rejtő kelyhet.

A SZÜV-KSH Statisztikai és Számítóközpontja (1980 vagy 1981), tervezte: Vincze Csaba

A templom mellett a Horvát István utcán továbbsétálva kertvárosias közegben bukkanhatunk rá erre a remek, brutalizmusba hajló gyöngyszemre (magam sem tudtam a létezéséről, egyszerűen csak megakadt rajta a szemem gyaloglás közben). A Vas megyei Tanácsi Tervező Vállalat (VASITERV) az 1970-es évek végén három, megyei adatfeldolgozó központot tervezett (Székesfehérvár, Szombathely, Zalaegerszeg) a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) számára. Ezek közül a fehérvárit Vincze Csaba elképzelései szerint építették meg. A központ érdekessége, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei igazgatóságát is itt helyezték el, amely tovább bonyolította a tervezési feladatot (a jelenben az épület részben funkciót váltott és oktatási célú feladatokat is ellát, ha jól értelmeztem). A terveket úgy dolgozták ki, hogy az épületet a későbbiekben akár bővíteni is lehessen, bár a jelenben látható, ez az előrelátás végül indokolatlan volt és nem toldották meg további szárnnyal a központot (valószínűleg annak is köszönhetően, hogy a számítógépes rendszerek az idő előrehaladtával már nem igényeltek akkora teret, mint a például tervezéskor). Az épület úgynevezett Lift-Slab módszerrel készült: a magyarul csoportos födémemelésnek hívott eljárás során az épület födémeit a helyszínen gyártják le egymáson vagy egymástól rétegekkel elválasztva, majd hidraulikus módszerrel emelik azokat a kívánt magasságokba. Ironikus, hogy ezt az eljárást egy magyar mérnök, Sámsodi Kiss Béla találta ki, ugyanakkor szabadalmát külföldi szakemberek hasznosították. Vincze Csaba maga is bevallotta, számukra ez a megkívánt eljárás ismeretlen volt a tervezéskor, bolgár mérnökökkel konzultáltak a kivitelezéséről. A központ legfőbb érdekességét a három, ibolyakék kismozaikos torony adja, amelyek egyben az épület merevítését hivatottak ellátni a lépcsőházi, illetve kéményfunkció mellett. De szintén látványosak a homlokzatból kiugró, barnás-narancsos árnyekoló és belátásgátló üveglamellák. Funkcionális épület révén persze nem feltétlenül a szépség dominál ennél a központnál, ugyanakkor érdekes és kevéssé ismert, szocialista modernista színfoltja a városnak.

Diszkoszvető (1957), alkotó: Turáni Kovács Imre

A SZÜV-székház közelében áll az egykori Út- és Vasútépítési Technikum (mai nevén Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Szakgimnáziuma), amely körül több köztéri alkotást is megcsodálhatunk. Ebből az egyik a sajnálatos módon többször is megrongált, Turáni Kovács Imre által készített Diszkoszvető című bronzszobor, amelyet az akkor újonnan megépült tornacsarnok okán állítottak fel. Az egyébként mívesen kidolgozott sportoló egyetlen problémája, hogy a jelenben kissé elhanyagolt és szomorkásan jellegtelen környezetben feszül neki, hogy eldobhassa diszkoszát.

Tornászok (1958), alkotó: Lesenyei Márta

A Jáky József szakiskola falán, a Diszkoszvető szobor szomszédságában található, Lesenyei Márta által készített terrakotta dombormű első ránézésre (és a pontos címet nem tudva) nem adja vissza egyértelműen, miről is szól. De aztán az apró részletekből kiderül, hogy sportoló fiatalokat látunk (plusz valakit, aki a tiszteletükre galambokat ereget).

Mérnök (1955), alkotó: Nuridsány Zoltán

Szintén az iskola falán, egészen pontosan a bejárat oldalfalán található az iskola egykori profiljához kapcsolódó Mérnök című mozaik, amely klasszikus szocreál hangulatot árasztó, ugyanakkor nagyon szép köztéri alkotás. Készítője, Nuridsány Zoltán személyes tragédiája, hogy ez az egyetlen, közterületen álló mozaikja, pedig egész életét annak akarta szentelni, hogy monumentális műveket készíthessen. A földmérési jelenetet ábrázoló Mérnök (a macsó szakemberrel és markos hölgysegédeivel a képen) egyébként egészen jó állapotban van és szerencsére fák sem takarják, így jól fotózható.

Építők (1963), alkotó: Mohácsi Ferenc

A Várkörútra átsétálva találkozhatunk az egykori ipari tanulók iskolájának falán Mohácsi Ferenc sgrafittó technikával készített, az eredeti profilhoz stílszerűen illeszkedő faliképével. Az előtérben feltehetően építész szakemberek vitatják meg a háttérben épülő házzal, illetve várossal kapcsolatos ügyeket. Bár kevés fontosabb dolog van, mint a természet és a zöldövezet védelme, bizonyos esetekben azért bosszantó, hogy olyan helyekre ültettek vagy ültetnek fákat, ahol az ront az összképen: jelen esetben például nem élvezhető teljesen egészében ez a mű a belógó fenyő miatt (ráadásul ez egy örökzöld, vagyis még télen se javul a helyzet).

Alba mozi és bérház (1938), tervezte: Hübner Tibor

Szintén a Várkörúton áll az eredetileg Alba mozgóként, majd Köztársaság néven is működő filmszínház, amely 1938-ban nyitotta meg kapuit Somogyváry Gyula költő köszöntőjével és az Azúr express című filmmel. Az épületet a neves építészdinasztiából származó Hübner Tibor tervezte, aki nem csak a fővárosban alkotott nagyot (például a Weichinger Károllyal közös Szilágyi Erzsébet Gimnázium remek tömbjét), hanem családja szűkebb hazájában, Székesfehérvárott is. Nevéhez kötődik többek között a Magyar Nemzeti Bank fehérvári fióképülete, a helyi hadtestparancsnokság központja (amelyből később a szovjet használatbavétel után Barátság Háza lett), illetve több kisebb munka, így ez a mozi-bérház is.

Kívülről nem mondanánk meg róla, de a telekre mélyen benyúló, remek akusztikájú nézőtér igen nagy befogadó képességgel bírt: a Nemzeti Újság 1939. február 5-i cikkében az áll, hogy Imrédy Béla akkori miniszterelnök székesfehérvári látogatásakor rendezett Magyar Élet Mozgalom közgyűlését akkora érdeklődés övezte, hogy az eredetileg 800 férőhelyes termet 1200-asra duzzasztották pótszékekkel.

A mozi sorsát a közelben, 1999-ben megnyitott Alba pláza és az ottani Cinema City pecsételte meg és sajnos azóta sem sikerült új funkciót találni az épületrésznek (bár tervek voltak rá, például a bazilikatörténeti kiállítótér és az Árpád Ház Kutató Intézet is itt kaphatott volna helyet), így egyelőre szép csendben pusztul a valaha nagyszerű kirakatsorral is bíró épület. Frissítés: a polgármestertől megtudtam, hogy jó eséllyel valóban megvalósulhat az épület felújítása és bazilikatörténeti látogatóközpont kialakítása. Örömteli hír!

Üzlet- és lakóház (1937), tervezte: Hübner Tibor

Szintén Hübner nevéhez köthető ez a Rákóczi u. 4. szám alatti üzlet- és lakóház, amely eredeti, lapostetős formájában, egységesen kialakított üzletportáival és a látványos, sarkon átforduló zárterkélysorával igazi kis modernista gyöngyszem volt. Ahogy az sok esetben lenni szokott, ezt az épületet is utolérte a nem éppen kreatív és a múlt szép megoldásait, arányait figyelmen kívül hagyó átalakítás, amely egészen jellegtelenné formálta a házat. Szinte észrevétlenül szürkül bele a romkert és a Skála közötti utcaszakaszba.

Vékony Zsolt

* 1949 körül Magyarországon a vasúttársaságnak nem volt annyi mozdonya, amennyivel ki tudta volna elégíteni az ipar és a mezőgazdaság növekvő igényeit. Az 500 kilométeres és 2000 tonnás, sztahanovista kezdeményezések a meglévő mozdonypark fokozottabb kihasználásával a megváltozott teherszállítási igények kiszolgálása volt. A mozgalom a Szovjetunióból indult, ahol a mozdonyok akár három-négyezer tonnás vasúti szerelvényeket is továbbítottak és egy-egy mozdony huszonnégy óra alatti hasznos futásteljesítménye akár az ötszáz kilométert is elérte. A Magyar Államvasutaknál a 2000 tonnát, illetve a napi 500 kilométert tűzték ki célként. Ez azt jelentette, hogy az 1940-es évek második felében érvényben lévő forgalmi utasításokban szereplő terhelési értékek felső határait egyes mozdonytípusoknál 50-60%-kal kellett megemelni. A teljesítés okán készültek az emléktáblák, de például miskolci vasutasok a Kossuth-díj arany fokozatát is megkapták 1950-ben. A mozgalomról könyv (írta: Ákos Miklós) és Sinkovits Imre főszereplésével film is készült Teljes gőzzel címmel, illetve Moldova György is foglalkozott vele Akit a mozdony füstje megcsapott… című szociográfiájában.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s