építészet

A Bauhaus nyomában – A főváros modernista kincseit mutatja be az idei Budapest100

Száz éve, 1919-ben nyílt meg a XX. század legnagyobb hatású művészeti iskolája, a németországi Bauhaus. A centenárium adja az apropóját idei Budapest100-nak, ami most hétvégén, május 4-5. között várja az építészet, a város- kultúrtörténet iránt érdeklődőket.

bp100-1

A Bauhaus itthon is alaposan átformálta az addig használt fogalmakat. Tiszta felületek, áramvonalas részletek, impozáns márványborítású lépcsőházak, elegáns réz kiegészítők, letisztult formavilágú felülvilágítók, vízszintes ablakok – az 1920-as évektől az 1940-es évek végéig kitartó modernista új hang Budapest arcképét is megváltoztatta. Azt viszont mindenképpen fontos megjegyezni, hogy bár a fővárosban számos luxusbérház és villa származik ebből az időszakból, mégsem tekinthetünk ezekre valódi Bauhaus-épületként, mivel a szikár, technicista és a praktikumra törekvő stílus Magyarországon, leginkább a megrendelői nyomásra, a szecesszióval és az art decóval keveredett.

Több, mint 150 önkéntes szervező és kutatómunkájának köszönhetően most hétvégén megnyílnak a város jól ismert és rejtett modernista épületei a Margit körúttól Pasarétig, a Vízivárostól a Dobsinai utcáig, a Belgrád rakparttól egészen Csepelig.

bp100-3
A Pogány Móric neve alatt, Janáky István által tervezett Áfonya utca 3. / Fotó: Vékony Zsolt

Hihetetlennek tűnik, hogy a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között, a Rózsák tere tőszomszédságában egy egész modernista utca húzódik meg az eklektikus, historizáló bérházövezetben. Ferkai András így ír erről a különálló szigetről a Pest építészete a két világháború között című munkájában: „Egységes modern beépítésű utca az Erzsébetváros eklektikus bérházrengetegében. A Fővárosi Közmunkák tanácsa 1935-ben szabályozta és rendelte el a mindkét torkolatában kiszélesedő, zártsorban beépített új utca megnyitását. Az épületek egységesen háromemeletesek, magas tetősek, vasbetonvázasak, általában kis lakásokkal, és egyszerű, többé-kevésbé modern homlokzattal.” Tervezett az utcában házat Bauer Emil, a Corvin mozi építésze, aki Pécsi Eszterrel, az első magyar mérnöknőt kérte fel a statikusi munkákra, de Vogel Jenő, Fuchs Lajos és Koch Károly nevéhez is fűződik egy-egy épület. A Barát utcának a második világháború idején három csillagos háza is volt, erről a sötét időszakról mesél majd vasárnap két alkalommal, délelőtt 11-kor és délután három órakor. (A részvételhez ezen a címen kell regisztrálni: bp100barat@gmail.com)

Hasonló modernista zárvány a Boráros térhez közeli Gabona utca, ahol több házat is tervezett Wiedlinger Tibor, aki ugyan nem volt építész, de olyan lakóházak fűződnek a nevéhez, mint Mozsár utca 6. és a Rákóczi út 36. alatt álló épület. A Gabona utca 2. szám alatt található épület a Budapest 10-on megnyitja kapuit, ahol nemcsak Wiedlinger Tibor munkásságát, de a környék történetét is megismerhetik a látogatók.

bp100-2
A Hajós Alfréd által tervezett Attila út 119. / Fotó: Vékony Zsolt

A Klauzál tér környékén be lehet lesni abba a Dob utcai házba, ahol a Szomorú vasárnap szerzője, Seress Rezső élt haláláig, megcsodálhatjuk a panorámát annak a villának a tetejéről, ahol egykor Nádas Péter gyermekkén aludt a kandallópárkányon, vagy végigjárhatjuk a Hársfa és Szövetség utca között húzódó modernista lakóházakat. A Barát utca lehetetlennek tűnő sziget a VII. kerület Keleti pályaudvarhoz közli végén, olyan mint egy pesti Napraforgó utca. Sokáig ez volt a város névtelen utcája, aztán a rossz nyelvek szerint az egyik itt lakó hölgy kétes üzlete után kapta a nevét, aki barátnőit közvetítette ki tehetős úriembereknek. A Margit körúton Kozma Lajos eredeti tervrajzait állítják ki az Átrium Filmszínházban, de a közeli körliftjéről híres „Dugattyús-házat” is fel lehet fedezni, de nyitva lesz az egykori Trust Nyugdíjegyesület bérháza a szomszédos Margit körút 29. alatt, amelynek tetejéről lélegzetelállító panoráma nyílik a Parlamentre és a Gellért-hegyre.

Egész hétvégén várja a városi zarándokokat a hajdani Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankalkalmazottai Nyugdíjintézetének bérháza a Bajcsy-Zsilinszky úton, aminek a tetején egy férfi pihen, de testközelből lehet látni a Szent István park legendás kék lépcsőházát, illetve azt a tömböt is, amiben a Gyilkos a házban van című 1971-es krimit forgatták Major Tamással, Garas Dezsővel, Feleki Kamill-lal, Márkus Lászlóval és Koós Jánossal.

bp100-4
Málnai Béla Pozsonyi út 44-46. szám alatti bérháza / Fotó: Vékony Zsolt

Több szakmai program is kapcsolódik az idei Budapest100-hoz. Ma este hatkor nyílik meg a Blinken OSA Archívumban a magyar CIRPAC-csoport történetéről szóló kiállítás. A csoport 1929-ben alakult meg a Bauhaushoz több szálon is kötődő Molnár Farkas és Fischer József vezetésével. Az 1938-ig működő CIRPAC-nak vitathatlan szerepe volt a Bauhaus, majd a Le Corbusier által képviselt építészeti elvek magyarországi terjesztésében, de jócskán túlléptek az építészet határain. Publikációkban reflektáltak a legégetőbb társadalmi kérdésekre, néha még a politikával való összeütközést is vállalták.

Vasárnap este nyolc órakor vetítik a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) Susanne Radelhof Bauhaus és a nők című dokumentumfilmjét. Az ajánló szerint az alkotás új megvilágításba helyezi a Bauhaus-mítoszt azáltal, hogy három látnoki és rendkívüli sorsú nőt mutat be. A soha nem látott archív anyagokon, naplóbejegyzéseken, a rokonokkal folytatott beszélgetéseken keresztül pontos képet kapunk arról, hogy a nők hogyan éltek és dolgoztak a Bauhaus-ban. (Az ingyenes vetítésre a bp100.goethe@gmail.com címen kell regisztrálni.) Másnap, hétfőn délután, a filmhez kapcsolódva kerekasztal-beszélgetést rendeznek a KÉK-ben, ahol Susanne Radelhof filmrendező, Albertini Béla fotótörténész és Topor Tünde művészettörténész idézik fel az iskola női tagjainak példaérték tevékenységét. Ezt követően a Bauhaus regionalizálódásának jellemzőit veszi sorra Forgács Éva művészettörténész, Ulf Meyer építész, újságíró valamint Kádár Bálint építész. (Mindkét beszélgetésre a bp100.goethe@gmail.com címen kell regisztrálni.)

Az idei Budapest 100 teljes programját a Budapest100 honlapján lehet végigböngészni.

Makrai Sonja

A borítóképen a Dugattyús-ház (Margit körút 15-17., tervezték: Hofstätter Béla és Domány Ferenc) lépcsőháza látható. Fotó: Vékony Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s