Írások, fotók, érdekességek elsősorban a modern magyar építészet világáról.
Száz éve indult a Bauhaus, a modern radikális művészet iskolája, amely bár alig másfél évtizedig működött, hatása máig meghatározó. Breuer, Moholy-Nagy, Molnár Farkas: tucatnyi magyar művész is alakította az intézmény történetét.
“Bauhaus 100: művészeti elv és életforma” olvasásának folytatása
A Budapest Székesfőváros Elektromos Művei egykori, Hungária (kör)úti transzformátorállomása a két világháború közötti ipari építészet egyik igen szép példája – igazán megérdemelné, hogy új funkcióval felruházva hirdesse tervezője, Bierbauer Virgil nagyságát.
“Feszültséggel teli, visszafogott szépség a Hungária körúton” olvasásának folytatása
A Bauhaus iskola alapításának 100. évfordulója kapcsán a mozgalom egyik magyar tehetségéről, Molnár Farkasról emlékezünk meg, aki a két világháború közötti időszak nagy építésze lehetett volna, megfelelő megbízások helyett azonban inkább fogházbüntetéssel „jutalmazták”.
“Molnár Farkas, a modern kor prófétája” olvasásának folytatása
A Ricardo Bofill által tervezett bérházat látva az lehet az érzésünk, mintha egy idegen civilizáció űrhajóháza zuhant volna le Barcelona külvárosában.
A közelmúltban úgy döntöttem, egy üres szombati napomat kirándulással dobom fel. Budapesthez való közelsége miatt Székesfehérvárra esett a választásom, ahol ugyan jártam már egy alkalommal, ezúttal azonban kicsit fókuszáltabban kerestem fel a város néhány érdekes, modernista és szocialista modernista remekét. Második rész.
“Alba Regia a modern és szocmodern bűvöletében II.” olvasásának folytatása
A közelmúltban úgy döntöttem, egy üres szombati napomat kirándulással dobom fel. Budapesthez való közelsége miatt Székesfehérvárra esett a választásom, ahol ugyan jártam már egy alkalommal, ezúttal azonban kicsit fókuszáltabban kerestem fel a város néhány érdekes, modernista és szocialista modernista remekét.
“Alba Regia a modern és szocmodern bűvöletében I.” olvasásának folytatása
A legtermékenyebb szecessziós építész neve szorosan összekapcsolódott az első világháború előtti Magyarország alsó- és középfokú iskolahálózatának fejlesztésével. Összesen 305 oktatási intézmény tervezett, több köztük a lechneri formanyelv stílusjegyeit viseli magán. A 155 éve született Baumgarten Sándor elvitathatatlan szerepet játszott a századelő Magyarországának markáns építészeti arculatának kialakításában.
Száz évvel ezelőtt, 1919-ben nyitotta meg kapuit a József vagyis a mai Budapesti Műszaki Egyetem a nők előtt. Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter egy évvel később 1920. március 8-án vette át építészmérnök diplomáját Simonyi-Hajós Irma, Sternberg-Várnay Marianne építész és Máhrer Vilma gépészmérnök mellett.
A neves építészt névtelen levélben fenyegették meg a nemzeti stadion elhelyezése körüli vita kapcsán.
“Miért akarták legyilkolni Hajós Alfrédot?” olvasásának folytatása
Bár Komor Marcell munkásságának nagy része nem a mai Magyarország területén van, megvalósult alkotásai így is a hazai építészet igazi ékkövei.
“Négykezes szecesszióra és modernre (Komor Marcell épületei)” olvasásának folytatása
