Írások, fotók, érdekességek elsősorban a modern magyar építészet világáról.
A modern építészet, képző- és alkalmazott művészetek kedvelői számára az idei évben egyértelműen Németország keleti fele jelenti az egyik legvonzóbb úti célt: alapításának 100. évfordulóját ünnepli ugyanis a Bauhaus-iskola, ahová a közelmúltban nekem is volt szerencsém ellátogatni. Kissé csalódott, ugyanakkor lelkes úti beszámoló következik, középpontban természetesen az építészettel. Második rész.
A modern építészet, képző- és alkalmazott művészetek kedvelői számára az idei évben egyértelműen Németország keleti fele jelenti az egyik legvonzóbb úti célt: alapításának 100. évfordulóját ünnepli ugyanis a Bauhaus-iskola, ahová a közelmúltban nekem is volt szerencsém ellátogatni. Kissé csalódott, ugyanakkor lelkes úti beszámoló következik, középpontban természetesen az építészettel. Első rész.
Száz éve, 1919-ben nyílt meg a XX. század legnagyobb hatású művészeti iskolája, a németországi Bauhaus. A centenárium adja az apropóját idei Budapest100-nak, ami most hétvégén, május 4-5. között várja az építészet, a város- kultúrtörténet iránt érdeklődőket.
Száz éve indult a Bauhaus, a modern radikális művészet iskolája, amely bár alig másfél évtizedig működött, hatása máig meghatározó. Breuer, Moholy-Nagy, Molnár Farkas: tucatnyi magyar művész is alakította az intézmény történetét.
“Bauhaus 100: művészeti elv és életforma” olvasásának folytatása
A Bauhaus iskola alapításának 100. évfordulója kapcsán a mozgalom egyik magyar tehetségéről, Molnár Farkasról emlékezünk meg, aki a két világháború közötti időszak nagy építésze lehetett volna, megfelelő megbízások helyett azonban inkább fogházbüntetéssel „jutalmazták”.
A közelmúltban úgy döntöttem, egy üres szombati napomat kirándulással dobom fel. Budapesthez való közelsége miatt Székesfehérvárra esett a választásom, ahol ugyan jártam már egy alkalommal, ezúttal azonban kicsit fókuszáltabban kerestem fel a város néhány érdekes, modernista és szocialista modernista remekét. Második rész.
“Alba Regia a modern és szocmodern bűvöletében II.” olvasásának folytatása
Letisztult vonalakra, a fényűzést fehér funkcionalitásra cserélő villákra számítottunk, ám leomlott vakolatot, ormótlan toldásokat vagy az épületek hűlt helyét találtuk. A Horthy-korszakban kommunisták voltak, a szocializmusban burzsuj reakciósok, mára pedig szinte elfeledték őket: hiába vannak jelentős tervezőink, a modern magyar építészeti örökség siralmas képet mutat. Pedig a Bauhaus a mai napig varázsszó az ingatlanosok és a büszke tulajdonosok számára, igaz a fogalmat szinte mindannyian helytelenül használják.
“Kommunisták vagy burzsuj reakciósok?” olvasásának folytatása
