Írások, fotók, érdekességek elsősorban a modern magyar építészet világáról.
Száz éve indult a Bauhaus, a modern radikális művészet iskolája, amely bár alig másfél évtizedig működött, hatása máig meghatározó. Breuer, Moholy-Nagy, Molnár Farkas: tucatnyi magyar művész is alakította az intézmény történetét.
“Bauhaus 100: művészeti elv és életforma” olvasásának folytatása
Száz évvel ezelőtt, 1919-ben nyitotta meg kapuit a József vagyis a mai Budapesti Műszaki Egyetem a nők előtt. Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter egy évvel később 1920. március 8-án vette át építészmérnök diplomáját Simonyi-Hajós Irma, Sternberg-Várnay Marianne építész és Máhrer Vilma gépészmérnök mellett.
“Az első magyar mérnöknő, aki Amerikában lett világhírű” olvasásának folytatása
Letisztult vonalakra, a fényűzést fehér funkcionalitásra cserélő villákra számítottunk, ám leomlott vakolatot, ormótlan toldásokat vagy az épületek hűlt helyét találtuk. A Horthy-korszakban kommunisták voltak, a szocializmusban burzsuj reakciósok, mára pedig szinte elfeledték őket: hiába vannak jelentős tervezőink, a modern magyar építészeti örökség siralmas képet mutat. Pedig a Bauhaus a mai napig varázsszó az ingatlanosok és a büszke tulajdonosok számára, igaz a fogalmat szinte mindannyian helytelenül használják.
“Kommunisták vagy burzsuj reakciósok?” olvasásának folytatása
