építészet

Az első magyar mérnöknő, aki Amerikában lett világhírű

Száz évvel ezelőtt, 1919-ben nyitotta meg kapuit a József vagyis a mai Budapesti Műszaki Egyetem a nők előtt. Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter egy évvel később 1920. március 8-án vette át építészmérnök diplomáját Simonyi-Hajós Irma, Sternberg-Várnay Marianne építész és Máhrer Vilma gépészmérnök mellett.

jaritz-villa-vzs

“Az első magyar mérnöknő, aki Amerikában lett világhírű” olvasásának folytatása

építészet

Kommunisták vagy burzsuj reakciósok?

Letisztult vonalakra, a fényűzést fehér funkcionalitásra cserélő villákra számítottunk, ám leomlott vakolatot, ormótlan toldásokat vagy az épületek hűlt helyét találtuk. A Horthy-korszakban kommunisták voltak, a szocializmusban burzsuj reakciósok, mára pedig szinte elfeledték őket: hiába vannak jelentős tervezőink, a modern magyar építészeti örökség siralmas képet mutat. Pedig a Bauhaus a mai napig varázsszó az ingatlanosok és a büszke tulajdonosok számára, igaz a fogalmat szinte mindannyian helytelenül használják.

DSC02059-01

“Kommunisták vagy burzsuj reakciósok?” olvasásának folytatása

építészet

Úgy rendeltek házat nála, mint a nemes csizmadiánál papucsot

Így írt saját magáról Kozma Lajos a Magyar Iparművészet című folyóiratban 1935-ben: „Az érvényesülésért nem verekedtem soha. Jöttek jó emberek, és rendeltek nálam könyvet, bútort, lakást, házat, ahogy szomszédomban, a nemes csizmadiánál papucsot, cipőt, csizmát. Igyekeztem derekasan megfelelni a feladatnak”.

_MG_7264

“Úgy rendeltek házat nála, mint a nemes csizmadiánál papucsot” olvasásának folytatása

építészet

Egy modern, ám hagyománytisztelő építész

Egy íróasztal sokat elárul tulajdonosáról. Bierbauer (Borbíró) Virgil saját tervezésű asztala – amely 2017-ben az Iparművészeti Múzeum egyik kiállításán is látható volt – tökéletes lenyomata az építész életművének: letisztult formák, praktikus szempontok, modern, de hagyománytisztelő vonalvezetés. Bierbauer a két háború közötti Magyarország egyik legjelentősebb alkotója volt, aki szerkesztette a Tér és Forma című szaklapot, A magyar építészet története című munkája pedig úttörő kiadványként először foglalta össze a szakma eredményeit, és elsőként szentelt kiemelt figyelmet a népi építészetnek.

_MG_6514.JPG

“Egy modern, ám hagyománytisztelő építész” olvasásának folytatása